A Szinkron Alapszervezet elsődleges célja a szinkronszakmában dolgozók összefogása.
Tudjunk egymásról, ismerjük meg és segítsük egymást! Mutassunk fel erőt!
Ezért hoztuk létre a Szinkron Alapszervezet honlapját, amelyen keresztül mindenki csatlakozhat a szakmai adatbázishoz. A szakmai információk, hírek, a mindennapi munkát érintő jogi, üzleti kérdések, témák, panaszok a Szinkron Alapszervezeten keresztül gyorsan és hatékonyan jutnak el a szinkronizálásban dolgozókhoz. Fontos, hogy a szinkronipar különböző területein dolgozó szakemberek: színészek, dramaturg-fordítók, rendezők, hangmérnökök, vágók, gyártásvezetők, produkciósvezetők, adminisztrációban dolgozók felismerjék, hogy csak egységes szakmai szervezetként lehet elérni jobb béreket és minőségibb munkakörülményeket. Ezért nyomatékosan kérünk mindenkit, aki a szinkroniparban dolgozik, hogy regisztráljon vagy lépjen be a Szinkron Alapszervezetbe.
Ezen túlmenően a szakmai adatbázis a későbbiekben hatékony segítséget nyújthat az alapszervezeti tagoknak munkalehetőségek közvetítse, jogdíjkifizetések azonosítása, valamint szakmai és állami díjak jelölése terén.
A Szinkron Alapszervezet legfontosabb célja a szinkroniparban dolgozó alkalmazottak béremelésének elérése, valamint kiharcolni az iparágban dolgozó vállalkozások vállalkozási díjainak jelentős növekedését.
A Szinkron Alapszervezet által megbízott Dr. Sár és Társai Ügyvédi Iroda által kidolgozott jogi szakvélemény alapján is megállapítható, hogy a szinkronstúdiók által a szinkronipar dolgozóinak fizetett díjazás messze aránytalanul alacsony, annak mértéke a ’90-es évek eleje óta gyakorlatilag be van fagyasztva. A ’90-es évek elején a szinkronszínészeknek fizetett díj 250 Ft/tekercs körül mozgott, amelynek reálértéke a mai árszínvonalon, az 1990-es évek eleje óta bekövetkezett pénzromlás KSH szerinti adataival számolva ennek körülbelül tízszerese, azaz kb. 2500 Ft. A szinkronszínészek díja tehát reálértékben, azaz díjazásuk vásárlóerejét figyelembe véve a nominálérték változatlansága miatt jelentősen és folyamatosan csökken.
A szinkronmunka mennyisége, amellett hogy nőtt a mozifilm bemutatók száma is, alapvetően a televíziós piac rohamos bővülése, azaz a külföldi (legnagyobb részt amerikai) filmeket közvetítő TV-csatornák számának rohamos növekedése miatt emelkedett. A TV-csatornák számának növekedése a távközlési, kábeltelevíziós, műholdas, IPTV hálózatüzemeltető szektor növekedésével, illetve a távközlési cégek bevételeinek és nyereségének növekedésével, csakúgy mint a magyarországi kábeles piacon jelenlévő televíziós társaságok számának, összbevételének, össznyereségének, és kisebb mértékben ugyan, de a piacon működő egyes filmforgalmazók, illetve filmszinkron-stúdiók nyereségének növekedésével járt együtt. Ennek alátámasztásaként hivatkozunk a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete által közzétett 2017. évi televíziós reklámpiac felmérésére, amely szerint a televíziós reklámpiac teljes árbevétele a 2017-es évben 60.232.000.000. Ft volt, ami mintegy 20%-os (!) növekedést jelent a 2014-es adatokhoz képest. A reklámbevétel növekedése mögött más kiemelt tartalmakon túl (mint sport, valóságshow) nyilvánvalóan a filmtartalom nézettség generáló hatása áll, ami jelentős résztben a magas színvonalú szinkronnak köszönhető, főként, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar televízió-fogyasztási kultúrában a feliratos, szinkronizálatlan filmek iránti kereslet elenyésző.
Megállapítható tehát, hogy az értékláncban szereplő vállalkozások közül egyedül a szinkronszínészek és szakmatársaik, a többi szinkronipari dolgozó jövedelme csökkent, míg a többi szereplő nyeresége jelentős mértékben nőtt.
A Szinkron Alapszervezet elnöksége tárgyalásokat kezdeményez a szinkroniparban érintett szinkronstúdiókkal, forgalmazókkal, kiadókkal, televíziós-társaságokkal, hogy a szinkroniparban dolgozók anyagi juttatásai arányba kerüljenek a munkájuk hozzáadott értékével.
Az EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület) 2017-ben fizetett először jogdíjat azoknak a színészeknek, akik televíziós és animációs sorozatok szinkronjának elkészítésében dolgoztak. A jogdíjfelosztás eredményeként összesen 220 millió forinthoz jut hozzá 1.500 magyar és külföldi színész.
Az egy előadóművész számára kifizetett jogdíj összege – a felhasznált filmek terjedelméhez, ismétlési gyakorlatához, továbbá az azok elkészítésében közreműködő előadóművészek számához igazodva – a néhány forinttól a másfél millió forintot is meghaladó összegig terjedt. A kifizetett jogdíj közel 200 esetben haladta meg a százezer forintot.
Az EJI három éve vállalta fel az audiovizuális területen működő/dolgozó előadóművészek képviseletét, ekkor került sor első ízben ilyen jellegű jogdíjfelosztásra. Az eredetileg a szinkronos szakma képviseletét ellátó Szinkron Alapszervezet által kezdeményezett jogdíjfelosztás – a mozifilmeket követően – idén új területtel, a televíziós sorozatokkal és az animációs műfajjal bővült, így először részesülhettek jogdíjban például a Szex és New York, az NCIS vagy a Hupikék törpikék magyar hangjai. Rajkai Zoltán, a Szinkron Alapszervezet elnöke, az EJI Jogdíjbizottságának tagja elmondta, hogy a sorozatokra is kiterjedő jogdíjfelosztás hatalmas vállalás volt az EJI részéről, hiszen óriási adatmennyiséget kellett feldolgozni, miközben az adatok egy része nem állt rendelkezésre. Egy több éves folyamat részeként 2018-ban a sorozatoknak és az animációs filmeknek főbb szereplői részesültek jogdíjból. Az EJI és a Szinkron Alapszervezet azon dolgozik, hogy a jogdíjfelosztás jövőre – a teljes szinkron szakma érdekében – még pontosabbá, részletesebbé váljon.
Az audiovizuális jogdíjak felosztása során figyelembe vett nyolc televíziós csatorna összetételét (Duna TV, M2, M3, M5, RTL-Klub, TV2, Story 4 és Minimax) idén megváltoztatta a Színművészek Jogdíjbizottsága. 2018-ban a Duna Tv, RTL Klub, TV2, Story4, M2, M3, HBO, AMC csatornákat jelölte ki, ügyelve a műfaji sokszínűség elvének érvényesítésére és az egyensúly hatékonyabb kialakítására. Az EJI tavaly közel 16.000 sugárzott műsort dolgozott fel, melynek fele televíziós-, illetve animációs sorozat volt. A közreműködői adatok forrása egyrészt a területért felelős közgyűjtemény, a MANDA, másrészt az Internetes Szinkron Adatbázis, valamint a Szinkronikum Egyesület által üzemeltetett magyarszinkron.hu adatbázisa. Az azon filmekre eső jogdíjakat, amelyeknél az említett adatbázisok nem tartalmaztak a közreműködő előadóművészekre vonatkozó információt, az EJI elkülönítette. E jogdíjak kifizetésére a közreműködő előadóművészek hiteles azonosítását követően kerül majd sor. Idén decemberben kerülhet sor a 2017-es jogdíjak kifizetésére.
Magyar Nyelvstratégiai Intézet
Magyarország Kormánya az 55/2014. (III. 4.) számú Kormányrendelettel létrehozta a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet, (MANYSI) és a nemzeti identitás megerősítése érdekében többek között megbízta a magyar nyelvi örökség feltárásával, valamint a középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozásának irányításával és szakmai felügyeletével.
A MANYSI 2017. December 7-én az MTA könyvtárában Dr. Eőry Vilma akadémikus vezetésével kerekasztal beszélgetést szervezett a média szinkronszövegeinek minőségéről, az audiovizuális fordításokról, a tudományok kínálta lehetőségekről. A kerekasztal beszélgetés célja a szinkronizálás nyelvi helyzetelemzése és megoldási javaslatok kidolgozása volt.
A beszélgetésen részt vettek:
Haber Ferenc tiszteletbeli igazgató, Mafilm Audio Kft.
Haber Andrea igazgató, Mafilm Audio Kft.
Hagen Péter produkciós vezető, Mafilm Audio Kft.
Katona József Álmos fordításkutató, a MANYSI munkatársa
Kozma Borbála szinkrondramaturg
Szalkai Lőrincz Ágnes szinkrondramaturg
Lukáts-Boros Karina szinkrondramaturg
Pataricza Eszter dramaturg, Mafilm Audio Kft.
Rajkai Zoltán színművész, a SzíDoSZ-Szinkron Alapszervezet elnöke
A beszélgetés témái a következők voltak:
Rajkai Zoltán: Bevezető: a szinkronizálás jelenlegi helyzete, állapota, körülményei
Kozma Borbála – Lukáts-Boros Karina: A szinkrondramaturg munkája, a szinkron minőségi változásai az elmúlt 82 év során
Hagen Péter: Szakmai elvárások a gyártási folyamat során, a lehetőség és a realitás
Szalkai Lőrincz Ágnes: Megoldási javaslatok, jövőbeni tervek, lehetőségek és együttműködési lehetőségek a MANYSI-val
Katona József Álmos: A filmszöveg mint művészi szöveg (minőség, fordítási hibák
A Nyelvstratégiai Intézet munkatársai előreláthatólag 2018. végig készítenek egy összefoglalót a kormányzat részére, amely tartalmazza a szinkronizált médiatartalmak nyelvi minőségének a feltételeit.