A SziA (Szinkron Alapszervezet) szeptember 9-én szombaton délután megtartotta éves
taggyűlését a MSZSZ (Művészeti Szakszervezetek Szövetsége) székházában. Összesen 39 fő
volt jelen és ebből 34 főnek volt érvényes tagsága. A jelenlegi elnökség mandátuma lejárt,
ezért a tervek szerint tisztújító taggyűlést lett volna, ahol a jelenlévők megválasztják az új
tisztségviselőket, azonban a tisztújítás elmaradt. Mivel a jelenlegi elnökségből senki nem
kívánt újra indulni a tisztségviselő választáson, ezért mindegyik elnökségi pozícióra új embert
kell választani. A szombati taggyűlés határozatban úgy döntött, hogy a tisztújítást kb. egy
hónappal későbbre halasztja. A köztes időben az új aspiránsok írásban, videóblogban, stb.
bemutatkozhatnak, ismertetik az elképzeléseiket, terveiket, így a szinkron szakmának és a
SziA tagságának lesz módja átgondoltan eldönteni, hogy kiket jelöl és választ az elnökségbe a
következő három évre. A jelenlegi elnökség ügyvezető elnökségként viszi tovább az ügyeket,
azonban a megbízatása a tisztújítás napján mindenképpen lejár. Az elhalasztott tisztújítás
módját és idejét szeptember 17-ig kiírják.
A jelenlegi elő-jelöltek névsora:
Bán Tibor, Borbíró András, Csondor Kata, Egressy G. Tamás, Hamvas Dániel, Maday Gábor,
Majsai-Nyilas Tünde, Pálfai Péter
A SziA tagságának egy elnököt, két alelnököt, egy gazdasági és kommunikációs alelnököt,
valamit egy pénzügyi ellenőrt, tehát összesen öt tisztségviselőt kell majd jelölnie és
választania!
A taggyűlés úgy döntött, hogy a tisztújítást online formában szeretné megtartani, aminek a
feltételeit és a módját az ügyvezető elnökség kidolgozza és tájékoztatja róla a tagságot
legkésőbb szeptember 17-ig.
A taggyűlés levezető elnöke Mihályi Győző színművész, a SzíDoSz elnöke volt és a
jegyzőkönyv vezetője Kálóczi Orsolya.
A taggyűlésen Dr. Békés Gergely az EJI munkatársa tartott Zoom prezentációt: Miért fog
fájni a szinkronnak az MI? – címmel, a mesterséges intelligencia várható hatásairól. A
felkavaró eladásban vázolta a szerzők és előadóművészek védtelenségét, a jogi környezet
hiányát az MI -vel szemben és a szinkronizálás megszűnésének nagyon is valós
forgatókönyvét. Sürgette az összefogás fontosságát, amivel a szakma képviselőinek
egységesen, akár nemzetközi együttműködésben is, határozottan fel kell szólítania a
döntéshozókat, törvényalkotót, kormányzatot, hogy megelőző lépéseket tegyenek az MI
hatásainak kivédése érdekében. Ezzel kapcsolatban felvázolt néhány lehetséges stratégia
lépést.
A mesterséges intelligencia veszélyei miatt a teljes előadóművészi és színházi szakma
összefogásának fontosságáról beszélt Rudolf Péter színművész, a Vígszínház igazgatója is, aki
meghívott vendégként volt jelen a taggyűlésen. Kifejezetten azért jött el, mert személyesen
is kiemelten fontosnak tartja – és az MI kapcsán végre lehetőséget lát arra –, hogy a
széthúzó, pártoskodó és néha egymást is ellenségnek tekintő előadóművészek végre
összefogjanak és néhány alapvető kérdésben, mint pl. az MI veszélyei egyetértsenek és
egységesen lépjenek fel. A szakszervezetnek címezve, az összefogás lehetőségét tovább
tágította négy másik fontos témában: 1.) az idős, nyugdíjas, dolgozni már nem képes
előadóművészek méltóságos anyagi körülményeinek a megteremtése, 2.) az
előadóművészek minimum béreinek a meghatározása, 3.) az előadóművészi munkaidő
konkrét meghatározása összhangban a munka törvénykönyvével 4.) a jogdíjak, ismétlési
jogdíjak, stb. rendezése.
Rudolf Péter úgy véli, hogy ezek a közös ügyek „be kell hogy szippantsák” a szakma
többségét és erőt felmutatva meg kell őket oldani.
Ezután Rajkai Zoltán a SziA elnöke tartotta meg elnöki beszámolóját. Elmondta, hogy a
jelenlegi elnökség nem lemond, hanem kitöltötte mandátumát és nem kíván indulni a
következő időszakban a tisztségviselői pozíciókért. Annak, hogy ezt a döntést egyszerre hozta
meg mindegyik elnökségi tag, nincs semmilyen konkrét kiváltó oka, hanem mindenkinek más
és más indoka van arra, hogy nem folytatja a munkát. Rajkai Zoltán kifejtette, hogy ő kiégett
ebben a munkában, aminek látható jele, hogy hiába tudja, hogy melyek azok a konkrét
feladatok, amiket el kellene végeznie szakszervezeti vezetőként, egyszerűen nincs rá
energiája, ideje és ereje elvégezni. Úgy pedig nem szabad egy szervezetet vezetni, hogy a
vezető nem végzi el a szükséges munkákat. Kivetítőn bemutatta az elmúlt időszakban
elvégzett, vagy megindított ügyeket, feladatokat, de elsősorban a jövőre koncentráltan
felvázolta azokat a fontos stratégiai ügyeket, amik mentén véleménye szerint a SziA-nak
tovább kellene haladnia. Három ilyen területet említett: 1.) A SziA szervezeti, stabil
intézményi működési feltételeinek a megteremtése, tovább fejlesztése, állandó munkaerő
alkalmazása, 2.) Az érdekképviselet hatékonyabbá tétele, az új EKHO törvény kapcsán
kialakult „történelmi helyzet” kiaknázása: a kényszervállalkozások megszüntetése, ami erős
szakszervezeti pozícióhoz vezethet, 3.) Az egyes produkciók kapcsán az adatszolgáltatások
kikényszerítése, egy „műkisérő” dokumentum és adatbázis létrehozása, ami rögzíti az összes
audiovizuális tartalom létrehozásában közreműködő (stáb) művészek, alkotók, szakemberek
névsorát, segítve a kulturális örökség megőrzését és nem utolsó sorban alapja lehet a közös
jogkezelő szervezetek által menedzselt jogdíjak pontosabb és részletesebb kifizetésének.
Rajkai Zoltán felhívta a figyelmet a SziA létezésének fontosságára, véleménye szerint jó, hogy
létrejött és nyolc éve van Szinkron Alapszervezet, mert intézményi háttér nélkül végképp
nem lehet semmilyen ügyben továbblépni. Ismét elmondta, hogy szerinte a szakszervezet
nem szolgáltató, ahová az ember előfizet és cserébe kap valamit, hanem olyan civil
összefogás, amelyben az emberek felismerik, hogy csak közösen képesek erőt képviselni és
eredményeket elérni olyan ügyekben, amikben egyénenként nem. Szemléletváltásra lenne
szüksége a szinkroniparban dolgozóknak a SziA kapcsán, mert sokan azért nem csatlakoznak
a szervezethez, vagy azért lépnek ki, mert azt várják, hogy kapjanak valamit cserébe. Holott a
közös ügyek intézése miatt kellene csatlakozni. Azok pedig bőven vannak.
Rajkai Zoltán megköszönte az elmúlt nyolc évben végzett elnökségi munkájához a bizalmat
és segítséget, valamit a jelenlegi elnökség közös munkáját. Biztosította a SziA tagságát és az
leendő elnökséget, hogy minden információt és tapasztalatot megoszt majd és segíteni,
támogatni fogja a következő időszakban is a SziA törekvéseit.
Ezt követően Czirják Csilla elnökségi tag, pénzügyi ellenőr röviden tájékoztatta a tagságot a
SziA jelenlegi anyagi és gazdasági helyzetéről; bevételekről, kiadásokról. Felhívta a tagság
figyelmét a rendkívül fegyelmezetlen tagsági díj fizetési szokásokról, holott az érvényes
tagság feltétele a tagdíjak rendszeres befizetése. A SziA jelenlegi taglétszáma a 2023-as
befizetések alapján 67 fő és ennek csupán a fele az, akinek nincs semmilyen korábbi
tartozása. Volt olyan év, amikor 386 fő fizette be a tagdíjat és ennyien voltak a szakszervezet
teljes jogú tagjai. Czirják Csilla felhívta erre a szomorú csökkenő tendenciára a figyelmet és
reményét fejezte ki, hogy a szinkroniparban dolgozók előbb-utóbb felismerik, hogy ezzel a
hozzáállással nem lehet érdekképviseletet működtetni.
Az elnökségi beszámolók után került volna sor a tisztújításra, amit a jelenlévő tagság rövid
vita után, 22 igen, 11 nem, és 2 tartózkodás mellett elhalasztott.
A kb. két és félórás ülést Mihályi Győző lezárta. Ezután kötetlen beszélgetés kezdődött és az
ottmaradt tagság előtt az elő-jelöltséget vállaló aspiránsok rövid személyes bemutatkozására
került sor. Beszélt Egressy G. Tamás, Hamvas Dani, Maday Gábor, Csondor Kata, Pálfai Péter,
Borbíró András és Bán Tibor az elképzeléseiről.