2023.09.09. SziA tisztújító taggyűlés
A SziA (SzíDoSz-Szinkron Alapszervezet) 2015-ben alakult, önszerveződő módon, Galambos
Péter aktív közreműködésével, akihez csatlakoztunk többen a szinkron szakmából. A hatékony
és gyors munka megkezdése céljából nem alakítottunk új szakszervezetet, hanem célszerűnek
tűnt a Szinházi Dolgozók Szakszervezetén (SzíDoSz) belül létrehozni egy alapszervezetet,
hiszen az előadóművészek jelentős része szinkronizál a színházi munkák mellett, ezért nagy az
átfedés a tagok között. Valamint a SzíDoSz-nak már kiépült infrastruktúrája, irodai háttere
volt, nem kellett mindent jogi és adminisztratív szempontból elölről kezdeni. Ezenfelül a
nemzetközi szakszervezeti trendek és tapasztalatok is azt mutatták, hogy érdemes az erőket
egyesíteni, mintsem elaprózódni.
Nyolc év alatt ez a negyedik tisztújítás.
Az első elnökség tagjai: Galambos Péter, Seszták Szabolcs, Szalay Csongor, Hamvas Dániel,
Nikodém Zsigmond, Rajkai Zoltán voltak, egyenlő jogkörökkel.
2017-ben volt a második elnökségi választás, aminek keretében a tagság módosította az
Alapszabályt, így az elnökség létszáma 4 főre csökkent és megoszlottak a jogkörök. A második
elnökség: Rajkai Zoltán elnök, Szalkai-Lőrincz Ágnes alelnök, Galambos Péter alelnök és
Szalay Csongor gazdasági és kommunikációs alelnök lett három évre.
2020 szeptemberében a pandémia alatt volt a harmadik tisztújítás, ahol a korábbi négy tagú
elnökség mellé a tisztújító taggyűlés választott egy ötödik tagot pénzügyi ellenőr pozícióba.
Rajkai Zoltán elnök, Szalkai-Lőrincz Ágnes alelnök, Kálid Artúr alelnök, Zámbori Soma
gazdasági és kommunikációs alelnök és Czirják Csilla pénzügyi ellenőr voltak a SziA
elnökségének tagjai.
Véleményem szerint fontos és jó, hogy a Szinkron Alapszervezet létrejött, mert a valós
érdekvédelmi feladatokat nem lehet elvégezni intézményesített kereteken kívül. 2015-ben
elindult egy építkezés a szinkroniparban dolgozók érdekvédelmében és 2023-ig idáig
jutottunk. Sok feladatot elvégeztünk, sok feladatba belekezdtünk és vannak ügyek,
amelyekben kudarcot vallottunk. Bízom benne, hogy egy új, lendületes elnökséggel tovább
folytatódik ez az építkezés, hatékonyabb lesz az érdekképviselet és az érdekérvényesítés,
amihez elengedhetetlenül szükség van a SziA-ra.
Szeretném leszögezni, hogy a jelenlegi elnökség nem lemond, hanem kitöltötte a
hároméves mandátumát és mindannyian úgy döntöttünk, hogy nem kívánunk indulni a
tisztségekért a következő választáson. Nincs egyetlen nyomós ok, vagy titokzatos történet,
vagy botrányos esemény a döntések mögött ti., hogy a jelenlegi elnökség egyik tagja sem
indul a következő választáson.
Minden elnökségi tagnál más és más az oka annak, hogy nem kívánja folytatni ezt a munkát.
Megbeszéltük, hogy ennyit mondok a közös döntésről, innentől csak a saját indokaimról
beszélek néhány mondatot. A többi elnökségi tag: Ági, Csilla, Artúr, Soma esetleg egy másik
fórumon, vagy alkalommal fejtik majd ki a tapasztalataikat és az okokat.
Én úgy érzem, hogy bizonyos szempontból kiégtem ebben a munkában. Nem a
kilátástalanság vagy a kudarcok miatt, vagy azért, mert úgy látom, hogy a SziA-nak semmi
értelme, sőt! Alapvetően határozott és konkrét elképzeléseim, stratégiai és cselekvési
terveim és megoldási javaslataim vannak a SziA további működését és feladatait tekintve.
Viszont nyolc év társadalmi munka után, és a szervezet jelenlegi működési szintjén úgy
érzem, hogy nem tudom elvégezni azt munkát, amiről tudom, hogy el kell végezni. Nincs
hozzá energiám, időm, ambícióm és – ami a kiégés tényét erősíti – kedvem sem elvégezni a
feladatokat. Úgy pedig nem szabad, sőt, tilos vezetni egy szervezetet, hogy menekülök a
munka elvégzése elől. Korábban könnyen ment, minden nehézség és gond nélkül, de az
utolsó évben már nem, ezért világossá vált számomra, hogy ebben a formában ezt nem
szabad folytatnom. A magam és a SziA érdekében sem. Ez egy kicsit kudarc, de kicsit
megkönnyebbülés is.
Most nem beszélnék az elnökségek által korábban elvégzett, vagy éppen folyamatban lévő
feladatokról, ügyekről, azokat megtaláljátok a dokumentum végén egy vázlatszerű
felsorolásban. Ahogy említettem sokat dolgoztunk, idáig jutottunk, és a felsorolás korántsem
teljes.
Mint leköszönő elnök inkább a jövőről beszélnék és a lehetőségekről: melyek azok a
fontosabb gondolatok – az örökség, amit átadunk –, amiken érdemes lenne tovább
gondolkodni, dolgozni a következő elnökségnek.
Természetesen tiszteletben tartva azt, hogy egy új elnökség más stratégiák és elgondolások
mentén is viheti tovább a szervezetet.
Véleményem szerint három fontos terület van, ahol érdemes tovább gondolkodni és
dolgozni:
1. A SziA intézményének fejlesztése, üzemeltetése, a működés hatékonyabbá tétele:
– Egy komolyabb és alaposabb alapszabály és etikai kódex kidolgozása, amiben a
jogok és kötelességek világos elvek mentén megjelennek.
Ezzel együtt egy átgondolt választási szabályzatra is szükség lenne.
– A SziA pénzügyi stabilitásának megteremtése. A jelenlegi tagdíjak nem teszik
lehetővé a szervezet stabil működését. Szükség lenne egy állandó munkaerőre
bizonyos napi operatív feladatok elvégzéséhez. Át lehetne gondolni egy alapítvány
létrehozását is, ami segíthetné a SziA gazdálkodását és egyes feladatok pénzügyi
támogatását. (pl. Szinkronszemle)
– Fontos lenne, hogy a tisztségviselők kapjanak honoráriumot a munkájukért, mert
nem elvárható és nem is etikus, hogy ekkora mennyiségű és másokat is segítő
munkát ingyen végezzenek.
– Lényeges a működés szempontjából, hogy a szervezeten belüli és kívüli
kommunikáció jelentős mértékben javuljon – szakterületek felé, hírlevelek,
levelezés, közösségi média, sajtó, stb. Ez rengeteg időt és munkát igényel, ezért
összefügg az állandó munkaerő kérdésével.
– Szükséges a honlap és a tagsági adatbázis továbbfejlesztése, és annak hatékony,
naprakész működtetése, tartalomszolgáltatása is. Sajnos a jelenlegi rendszer nem
tudja automatikusan megújítani a tagsági viszonyt, nincs egy automatikus
befizetés értesítő és ellenőrző rendszer, ami alapján a tagok naprakész
információval rendelkeznének a tagsági helyzetükkel. Ezt most manuálisan, admin
segítségével lehet csak kezelni, ami szintén rengeteg plusz munkával jár.
– Fontos lenne újragondolni a SzíDoSz-al való együttműködés kereteit.
Véleményem szerint a hagyományos alapszervezeti modell, a SziA esetében nem
jó és nem hatékony, inkább hátráltatja a működést, mint segíti.
2. Az érdekképviselet hatékonyabbá tétele:
– Fontos cél, hogy megkerülhetetlen legyen a szakszervezet a munkavégzés
szempontjából. Ez az alapszabály erősségétől és a tagok elköteleződésétől függ
elsősorban.
– Ugyanakkor történelmi helyzet jött létre az új EKHO szabályok miatt: elérhető
közelségbe került, hogy az előadóművészek és a szinkroniparban dolgozó más
szakmák (hangmérnök, rendező, dramaturg, stb.) kikerüljenek a
kényszervállalkozói létből. Jelenleg a KATA megszüntetése után létrehozott
„könnyített” EKHO törvényben, a meghatározott tevékenységi körökben, azoknak,
akiknek van 36 órát meghaladó munkaviszonyuk valahol máshol, másodállásként
dolgozhatnak megbízási szerződéssel ún. ekho-s magánszemélyként, úgy hogy
csupán a bevételük 15%-át kell adóban befizetniük. Ez jelenleg a legkedvezőbb
adó. Ezt a befizetést egy nyilatkozat kitöltésével átvállalhatja a munkavállaló a
kifizetőtől, így azt semmilyen más pénzügyi teher, adó, bérszámfejtés, stb. nem
terheli. Nem kell megfizetnie a korábbi ekho szerinti 13% munkáltatói járulékot
sem.
Ez azt jelenti, hogy többé nincs szükség vállalkozást fenntartani, nincs számla,
nincs könyvelő, nincs iparkamarai díj, stb. és az illető munkavállaló kikerült a
versenyszférából és többé nem vonatkoznak rá a gazdasági versenytörvények.
Tehát a szakszervezet teljes joggal képviselheti, mint munkavállaló
magánszemélyt. Lehet minimum bérekkel bértábla, kollektív szerződés, stb. Én
személy szerint, mivel a színházban van 36 órát meghaladó főállásom, már több,
mint tíz esetben szerződtem így ekho-s magányszemélyként munkákra. Van egy
kész szerződésmintám, nyilatkozattal, hozzá a NAV állásfoglalása, amiket szívesen
megosztok bárkivel. Működik. Csupán a jövedelmem 15%-át adózom, a korábbi
közel 50% helyett, amit egy betéti társaság fenntartása és adózása miatt kellett.
A nehézség és az akadály az, hogy ez a könnyített kedvező EKHO helyzet jelenleg
csak azokra vonatkozik, akiknek van 36 órát meghaladó munkaviszonyuk.
Főállásuk valahol. A történelmi lehetősége a szakszervezetnek az, hogy
összefogással és nagyon erős „össz-szakmai” lobbi tevékenységgel elérje, hogy a
törvényalkotó „tisztítsa le” és „biztosítsa be” hosszútávon az EKHO törvényt úgy,
hogy az ugyanilyen kedvező feltételekkel legyen elérhető az önfoglalkoztatók
számára is. Akiknek nincs máshol főállásuk. Amennyiben ez a törvény minden
EKHO-s munkakörre ilyen egyszerűvé válna, akkor egy teljesen új korszak
kezdődhetne a szakszervezet életében, mert megszüntethetővé válna minden
kényszervállalkozás. Ennek a lehetőségnek a kapujában vagyunk, és például a
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, (MSZSZ) Dr. Gyimesi László elnökkel az
élén ebben a törekvésben maximálisan partner.
– A SziA érdekérvényesítő joga hatványozódna, létre lehetne hozni egy kredit
rendszeren alapuló bértáblát minimál árakkal, ágazati kollektív szerződéseket
lehetne kötni, stb.
– A valós érdekérvényesítés eszköze a gyors, akár proaktív reagálás az aktuális
helyzetekre, kihívásokra (pl. AI., kormányzati rendeletek, törvények, beérkező
panaszok a munkáltatókkal kapcsolatosan, stb.)
– Nagyon fontos kihívás és feladat a folyamatos proaktív egyeztetés az iparági
szereplőkkel: stúdiók, megrendelők, forgalmazók – kényszeríteni az iparági
szereplőket a problémák megoldására, vagy felhívni a figyelmüket a problémákra.
(szinkronstúdiók egyesülete, szerződésmódosítások, adatszolgáltatás.)
– Fontos szakszervezeti feladat a kormányzati szervekkel, hatóságokkal a rendszeres
kommunikáció, jelezni feléjük is a problémákat, igényeket, ellátni információkkal a
döntéshozókat, folyamatosan jelzéseket adni. (pl. a közös jogkezelés
fontosságáról)
– Előremutató feladata lenne a SziA-nak kultúrpolitikai megoldásokat, stratégiákat
javasolni. (pl.: a szinkron legyen kulturális örökség, Hungarikum, stb.) elérni, hogy
a magyar szinkron kultúrpolitikai tényezővé váljon.
– Nagyon fontos feladat – és most az AI. kapcsán végképp szükségszerű –, hogy a
SziA erősítse a nemzetközi kapcsolatait a külföldi érdekvédelmi szervezetekkel,
kialakuljon egy rendszeres kommunikáció és információcsere, esetlegesen
partneri együttműködések.
3. Az adatszolgáltatások, adatbázisok létrehozása:
– Évek óta nagy probléma a közös jogkezelő szervezetek (EJI, FilmJus) adathiánya: az
hogy nincs naprakész, pontos adat az egyes audiovizuális tartalmakat előállító
művészek, alkotók, szakemberek tekintetében, (nincs stáblista), pedig ezek az
adatok az alapjai a jogdíjak kifizetésének. Amíg nincs pontos és kielégítő adat az
egyes szinkronmunkák kapcsán, addig a jogdíjak felosztása is hiányos és esetleges
lesz. Tipikus szakszervezeti feladat lenne kikényszeríteni a szinkronstúdióktól, hogy
szolgáltassanak részletes adatokat minden egyes produkcióról. Ki kellene dolgozni
egy ún. online műkisérő adatlap rendszerét (input-output) amely révén pontosan
nyomon lehetne követni kik dolgoztak egy adott produkcióban és azt is, hogy azt a
produkciót mikor és hol adták le. Ez alapján már pontosan és valós adatok alapján
lehetne jogdíjat számolni.
– Ezeknek az adatoknak a kezelése, begyűjtése, tárolása, stb. véleményünk szerint
nemzeti kulturális örökségi feladat, ezért érdemes lenne valamelyik kormányzati
szervnél nyomulni ezügyben. (Innovációs terület, vagy EMMI.) Szükséges lenne
kényszeríteni a stúdiókat és tartalomszolgáltatókat az adatszolgáltatásra, akár
kormányzati, törvényalkotási segítséggel, mert ez minden jogdíjra igényt tartó
előadóművészt, vagy alkotót érint.
Tehát összefoglalva: brutális mennyiségű hasznos munkalehetőség van a SziA előtt, amit
érdemes lenne elvégezni és amihez érdemes lenne csatlakozni a szakmában dolgozó
munkavállalóknak. Nem tudok olyan érvet, amiért nem érdemes csatlakozni!
Ahogy az elején is említettem, véleményem szerint, az általam felsorolt stratégiai feladatokat
és a valós érdekvédelmi feladatokat sem lehet elvégezni intézményesített kereteken kívül,
tehát elengedhetetlenül szükség van a SziA-ra.
Ezt azoknak a szkeptikus kollégáknak üzenem, akik szerint nincs szükség a SziA-ra.
Azt azért szeretném elmondani a szinkronban dolgozó minden egyes kollégának, a kedves
szakszervezeti tagoknak és a leendő elnökség tagjainak is – jó lenne, ha megértenék és
tisztában lennének vele – hogy az elmúlt nyolc év tapasztalatai alapján a szakszervezeti
vezetői munka olyan, hogyha becsukják az ajtót, akkor bemászol az ablakon, ha bezárják az
ablakot, akkor befolysz a kulcslyukon, ha betömik a kulcslyukat, berepülsz a szellőzőn, ha
lezárják a szellőzést, falat bontasz.. és így tovább… Tömören, a szakszervezeti munka
egyáltalán nem egy reprezentatív pozíció, ahol az ember ismertsége, vagy titulusa elég a
dolgok folyásához. Ez kőkemény kreatív, proaktív és hálátlan feladat, mert kitaposatlan
ösvényeken kell folyamatos belső és külső konfliktusok mentén másoknak segíteni.
Mindezért folyamatosan kritizálnak, alig támogatnak és ritkán köszönik meg.
Ezért azt kérem és kívánom a tagságtól, hogy olyan emberek induljanak és olyan embereket
válasszunk az elnöki tisztségekbe, akiknek van képességük, energiájuk, idejük és ambíciójuk
elvégezni ezt a temérdek munkát és bírni is fogják az ütéseket. Mindannyiunk érdekében.
Végezetül azt nagyon hangsúlyosan szeretném megértetni mindenkivel, hogy a
szakszervezet nem szolgáltató, ahová befizetek és cserébe kapok valamit, hanem a
szakszervezet az egy összefogás, ami erőt képez azért, mert egyedül nem tudjuk az
érdekeinket érvényesíteni, viszont egy összefogással létrehozott intézményen keresztül talán
igen.
Köszönöm az elmúlt nyolc év lehetőségeit, mindenkinek a bizalmat, a segítséget és munkát!
Továbbra is maradok a SziA tagja és mindenben segíteni fogom a szervezetet.
Jó, hogy van SziA és kívánom, hogy legyen továbbra is!
Rajkai Zoltán
Melléklet:
SziA ügyek 2017-óta (vázlat)
– létrehoztuk az alapszervezet honlapját: könnyített belépés, díjfizetés, naprakész
kommunikáció és adatbázi – továbbfejlesztésre van szükség
– megszerveztünk 5 alkalommal a Szinkronünnepet és Díjátadó Gálát
– erős együttműködést építettünk ki a közös jogkezelő szervezetekkel: EJI, FilmJus –
fontos stratégiai partnereink
– segédkeztünk a jogdíjkifizetések finomhangolásában – monitorozott csatornák,
adatgyűjtés
– 36 oldalas jogi szakvélemény a szinkroniparról – Dr. Sár és Tsai ügyvédi iroda
(honlapon megtalálható)
– Tárgyalások a szinkronipar érdekében:
• kulturális államtitkársággal – Fekete Péter, Fülöp Péter helyettes
államtitkár
• innovációs és technlógiai minisztériummal
• Pénzügyminisztériummal – Varga Mihály
• Innovációs és technológiai hivatallal: műkisérő adatbázis létrehozásáról
– Birkner Zoltán
– kezdeményeztük a szinkron pályázati lehetőségeinek bővítését az NKA keretin belül –
EMMI – Káshler Miklós
– MANYSI (Magyar Nyelvstratégiai Intézet) – kerekasztal beszélgetés
– elindítottunk egy szinkron nyelvi kutatási programot – Dr Parapatics Andrea nyelvész
professzorral
– összehoztuk az SZFE-t a Mafilm Audióval és a munkatársaival a szinkron oktatás
hosszútávú kidolgozása érdekében
– nyilatkozatban és számtalan interjúban reagáltunk a kormányzat feliratozást
kezdeményező és szinkront csökkentő tervére – amitől végül elállt a kormányzat
– az ismétlési jogdíjak eltörlését célzó törvénytervezet visszavonatása a parlamentből
– a Háromszög terv kidolgozása – A Szinkron Alapszervezet legfontosabb stratégiai és
cselevési terve – nem valósult meg
– a taglétszám növelése, a legnagyobb SziA tagság: 384 fő volt; összesen: 557 szakmai
fővel közvetlen kapcsolatban áll a Szinkron Alapszervezet
– taglétszám az utóbbi két évben csökkent, jelenleg: 130 tag van
– a Zárt Szinkron Facebook csoportban jelenleg 653 szakmabelit érünk el
– állami kitüntetésekre terjesztettünk fel kollégákat rendszeresen
– segítettük a kollégákat diplomával egyenértékű színművész képesítés megszerzésében
– Bosszúállók a magyar szinkronért kiáltvány és sajtóesemény megszervezése
– átfogó kutatás a szinkronipar helyzetéről – Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont (a
holnapon megtalálható)
– PANDÉMIA kezelése
• Támogatási alap
• Szinkron Szociális Segély
• ÁSZSZT- Általános Szinkron Szociális Támogatás
• Otthonról dolgozás lehetőségeinek támogatása, segítségnyújtás
– Közös fellépés a MSZSZ-el a az EKHO törvény érvényesítése és egyszerűsítése
érdekében – levelek a kormányzatnak és a szinkronstúdióknak
– A SziA kezdeményezésére a SzíDoSz 2021-ben belépett az audiovizuális fordítók
európai szervezetébe (AVTE) melynek révén bekapcsolódhatunk az európai
szinkronírók és feliratfordítók munkájába, és képet adunk nekik a hazai helyzetképről.
Megalakítottuk a lengyel, a cseh, a szlovák, horvát és szlovén kollégákkal a közép-
kelet-európai szekciót.
– Megpróbáltunk működő szakmai munkacsoportokat létrehozni a SziA-n belül — kevés
sikerrel
– Szociális segítségnyújtás, gyűjtés megszervezése beteg és idős kollégáinknak (pl.: Vári
Ati, Médike,stb.)
– Megszámlálhatatlan személyes konzultáció, segítségnyújtás kollégáknak jogi,
munkaügyi, pénzügyi kérdésekben
– Konkrét béremelési javaslatok és a szerződések felülvizsgálatára tett javaslatok a
szinkronstúdióknak – sikertelenül